Éjsötét árnyék - Angelique hagyatéka
A hetvenes évek kultikus szappanoperájában, a Dark Shadowsban szerepelt egy bizonyos Angelique nevű lányka, akit Lara Parker játszott. 1998-ban aztán ugyanez a nő kiadta könyvét a sorozat alapján, ugyanezzel a címmel, majd 2006-ban a következő részét. Magyarországra ez természetesen csak később jutott el, a nagyszerű és valószínűleg okkal agyonkritizált Tim Burton - Éjsötét árnyék film hatására. (Amit Lara Parker könyve alapján készítettek, de valahogy nagyon nem hajaz arra...) A trailer alapján én sem fogom megnézni soha ezt a remekművet. A könyvet Bartók Imre fordította. Hát én azért találtam benne hibákat, nem is egyet, de tévedni emberi dolog, és nem olyan durva, mint a szürke ötven árnyalatában, szóval nem érdekes. A könyv leírása szerintem nem igazán tükrözi ennek a résznek a történetét, de erre is magyarázatot kaptam; Lara Parkert azzal a feladattal bízták meg, hogy elmesélje Angelique gyermekkorát, és ezt sikeresen véghez is vitte, csak a leírásban valahogy egyáltalán nem éreztetik. Amit ott olvashatunk, a könyv utolsó tizedére vonatkozik csak. Műfaja thriller és fantasy, talán egy kis horror is bujkál benne szerintem. Annak ellenére, hogy nem szeretem sem az ijesztgetést, sem a fantasy regényeket, nekem nagyon tetszett a könyv.A történet ott kezdődik, hogy a kétszáz évig tartó szörnyű átok után Barnabas végre újra emberként megtalálja régi szerelme naplóját, amit gondosan elolvas, és így ismerkedhetünk meg Angelique szörnyű gyermekkorával. Kisgyermekkorában anyjával élt egy kis tengerparti házban, egészen addig, amíg apja el nem vitte és ki nem használta őt. Istennőként kezelték egy bezárt toronyban, semmi gyermeki dolgot nem csinálhatott, így hát megtalálván egy nagy és izgalmas könyvet, kitanulta belőle a varázslást.Nekem speciel ez volt a kedvenc részem, de más kritikákban azt láttam, hogy ők csak azt várták, hogy Barnabas a képbe kerüljön... Hát én ezt nem értem. Engem teljesen elkápráztattak az afrikai szertartások, és persze a sok vér (amit normális esetben nem találnék érdekesnek, de ez kivételes eset). Angelique-nek ijesztő gyermekkora volt, és így természetesen érthető, hogy miért lett olyan, amilyen. (Egyébként én megértem, hogy a lány bosszút esküdött Barnabas ellen, így teljesen szimpatizálok vele) Nekem nagyon tetszett, hogy a könyv egyik szereplője sem tökéletes, senkit se fényeznek vagy éppen mocskolnak túl, így az olvasó maga döntheti el, hogy kinek az oldalára áll. Szépek voltak még a képek, ahogy a kislány szemszögéből megfigyelhettük a rabszolgákat, a nagy és ijesztő házat és a szertartásokat. A könyv vége felé olvashatunk egy romantikusabb részt, aztán a bosszút, és így nagyjából ennyi is. Meghal mindenki, sálálá. Szerintem a kritikámon is látszik, hogy a vége egy kicsit be van sűrítve, mintha Lara Parker csak az elejét dolgozta volna ki szépen, aztán látta, hogy elfogynak a lapok, és akkor gyorsan ledarálta az akciót. De mint mondtam, nekem az eleje is nagyon tetszett, így hát nem szólok be erre.
Legfőképp 15-20 éves korig ajánlanám, inkább lányoknak, de bárki olvashatja szerintem, mert nem egy rossz könyv (végre). 9.1/10
Simon Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése